Meg tud egy felnőtt ember változni? Ha igazán szembesül a gyengeségeivel és hibáival, ha a barátai tanácsai csontig hatolnak, ha a lelke mélyéig megérti, miben kellene másnak lennie, ha fontossá válik számára, hogy más legyen, meg tudja akkor változtatni magát? Nem új szerepet…

A világ tengernyi fájdalmából mennyit szabad a szívünkre engednünk? Mindet nem lehet, azt csak a szentek képesek elviselni, bennük abból is a létezés öröme párolódik. Mi nem-szentek összeroppannánk a magunkra engedett túl sok szenvedés súlya alatt. Teljesen elzárkóznunk sem…

A fizika ismeri, pontosan megméri a sokfelé tartó erők eredőjét, megmondja, merre, hogyan mozdul a test, amelyre hatnak. A lélek nem így működik: egyfelé hatók olykor kioltják egymást, kusza, egymással ütköző erők megsokszorozódva repítenek vagy mélybe rántanak. Egy vonzás,…

Három hónapig, három évig, hét évig, életünk végéig? Meddig tart a megélt, viszonzott szerelem, és meddig tart, amelyik eltörött? Meddig tart, amelyik még eltörni sem tudott? Hány szerelem fér bele egy életbe? Milyen nyomot hagy maga után? Lehet valakit szeretni, és azzal egy…

         Mindenki az egész emberiség múltjának és jövőjének a saját léte által kijelölt metszéspontján él. Mögöttünk, a múltban, a visszafelé haladó idővel szélesedő tömegben őseink, akik bennünk sűrűsödtek egyetlen emberré.…

Lelkünkben, személyiségünkben évszázezredek lenyomatát őrizzük. Ez vajon a gének ügye, lévi straussi strukturális meghatározottság, jungi kollektív tudattalan – nem lehet eldönteni. De minden ősünk nyoma ott van mindnyájunkban. És noha értelmi énünk büszkén követel…

Ritka képesség, a megértéshez vezető királyi út: a másik személyiségével látni a világot. Teljesen, maradéktalanul nem is lehet. Igazából mindig magadra figyelsz. Mi mást is tehetnél – a Mindenséget csak önmagadon keresztül vagy képes érzékelni. De talán elindulhatsz a…

Az egyik legnehezebb lecke: önmagunk súlyát, önmagunk értékét mérni a többi emberek között. Ismerünk nevetséges, bosszantó ön-túlértékelőket, és ismerünk olyanokat is, akik állandó ön-alulértékelésben vergődnek. Magunkat barátainkon és haragosainkon mérjük, de…

Felnőtt korunkra mindnyájan megtanuljuk egy személyiség-szerep mögé rejteni önmagunkat. Szerep-köröket húzunk magunk köré, a legkülső szolgál a hétköznapi érintkezésekhez, belsőbbek,igazi énünkhöz közelebb esőek a barátokhoz, még belsőbbek a szeretteinkhez – de a…

A tenger másféle embert formál, mint a hegyek vagy a síkság. Körülvesz az élet megismételhetetlen gyönyörűségével, alattad, feletted, körülötted simogató, lágy végtelenség – de abban benne rejtőzik a pusztító, fékezhetetlen szörnyeteg is. A tenger békés fatalizmusra…