Meg tud egy felnőtt ember változni? Ha igazán szembesül a gyengeségeivel és hibáival, ha a barátai tanácsai csontig hatolnak, ha a lelke mélyéig megérti, miben kellene másnak lennie, ha fontossá válik számára, hogy más legyen, meg tudja akkor változtatni magát? Nem új szerepet tanulva, hanem belülről, igazán. Vagy megint ugyanaz az egyenlet eredménye, mint már annyiszor: nem válasz van, csak a válasz felé törekvés, nem megváltozás van, csak a szakadatlan, az egész életen át tartó nekirugaszkodás?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.